Inuyasha lánya VII.
Trisandra 2006.11.06. 18:19
A hetedik fejezet
VII. fejezet.
-Nem sok mindent, mert nem kapott sok időt a fentiektől. Elmondta, hogyan tudom elérni őt.- kezdte.
-Értem- mondta Sesshomaru.
-És még azt is mondta, hogy ő és a nagymama nagyon büszkék rátok.- mondta Rheia, immár ebéd közben.
-Tényleg?- kérdezte Inuyasha.
-Igen- mondta Rheia miután lenyelte az utolsó falatot, majd folytatta.- Megyünk gyakorolni?
-Persze de nem várjuk meg Koutat, eddig vele gyakoroltál a legtöbbet ő, tudja, hogy menyit fejlődsz.- mondta Inuyasha, de csak, azért hogy húzza az időt.
-Mire elkezdünk gyakorolni már itt lesz, úgy 10 perc múlva.
-Ezt honnan tudod? -kérdezte Sesshomaru
-Nem csak a hallásom fejlődött.- kiabálta le az emeletről.
Már el is mentek gyakorolni, hamarosan csatlakozott hozzájuk Kouta is. Míg Sesshomaru és Rheia egymás ellen harcoltak, Inyuasha elmondott mindent Koutanak, az álmokat, az Inutaishoval való beszélgetést, meg mindent. Este Rheia és Kouta sétálni mentek. Mikor elérkeztek a Szent fához. Rheiaék megálltak.
-Imádom ezt a fát, meg sok minden fűződik ehhez a fához, az egész életem.- Mondta mosolyogva, mikor belegondolt menyit járt ide mikor apjával és anyjával játszottak, de hirtelen eszébe jutott az álma. És egy könnycsepp gördült le az arcán, Kouta ezt meglátva szerelme elé állt és letörölte a könnycseppet és szorosan magához ölelte.
-Minden rendben lesz, ígérem.- mondta Kouta majd megcsókolta – Szeretlek-
-Én is szeretlek- majd szorosan, megölelték egymást.
-Lám-lám milyen szép pár, igazán sajnálom hogy meg kell zavarjalak titeket- mondta kis gúnyos mosollyal- nem, mégsem sajnálom.-majd megjelent mögötte több ezer szellem.
-Te vagy az a Naraku igaz.?-kérdezte Rheia
-Igen, te meg annak a korcs Inuyashanak és annak a nyomorult halandónak a lánya vagy, igaz?-
-Ne merd sértegetni a szüleimet mert megbánod- mosta Rheia immár kihúzott kardal.
-Várj még egy kicsit bekell mutatnom neked valakit. Ő a fiam Haku.-
-Kit érdekel?- kérdezte gúnyosan Rheia, ebben a pillanatban értek oda szülei és a többiek
-Ki ez Rheia? –kérdezte Kagome Hakura mutatva
-Ő Naraku fia Haku-mondta amin mindenki megdöbbent.
-Sajnálom hogy eddig nem találkoztunk Rheia, de sajnos a fiamat okítottam, hogy meg tudjon ölni titeket.-aztán rájuk eresztett több ezer szellemet amíg Naraku és Haku,a harcot figyelte. Rheia gyorsan végezve az elébe kerülő szellemekkel végzett és Narakuék elé került.
-Na végre hogy ide értél kezdtünk unatkozni- mondta gúnyosan Naraku.
-Ennyire várod a végzeted Naraku?- kérdezet vissza Rheia.
-Ugyan csak nem gondolod, hogy legyőzhetsz engem?-
- Nem hogy gondolhatnék ilyet, én tudom, hogy legyőzlek.- mondta majd hirtelen egy erőtér, kerül köré Naraku és Haku köré. De Rheia nem törődött vele, csak szilárdan ált a helyén és Narakuékat figyelte. Inuyashaék ebben a pillanatban győzték le a szellemeket.
-Azt hallottam, hogy nem szereted, ha bele avatkoznak a harcodba és én se nagyon , ezért döntöttem úgy hogy egy erőtérrel kizárom a többiek, remélem nem baj.-
-Nem dehogyis, inkább köszönöm.- mondta kis mosollyal a határozott lány.
-Rheia-(Inyuasha)
-Apa nyugi meghagyom neked Narakut, amúgy se mer kiállni ellenem, helyette a fiát fogja küldeni.- mondta Rheia hátra, de le se vette a szemét Narakuról és Hakuról.
-Okos lány vagy de annyira nem.- mondta Naraku majd elkezdet Rheia körül járkálni, mint aki felméri a lányt- igaz hogy a fiamnak szánlak de nem abban az értelemben hogy megöljön téged, én egy kicsit intimebb kapcsolatra gondoltam.
-Hogy merészeled…-dühödött fel Inyuasha- Ezért most meghalsz- Majd megpróbálta áttörni a pajzsot, de nem tudta ehelyett pár métert repült hátra.
-Inuyasha- szaladt oda Kagome a szerelméhez- Jól vagy?-
-Igen.- majd mérges pillantást vettet a pajzsra.
-Inuyasha, ezt a pajzsot, már nem tudod úgy megsemmisíteni, mint az eddigieket, mert ezt a fiam emelte. -mondta gúnyos mosollyal , Naraku miközben fia mellé állt, majd folytatta- Nos Rheia belemész az ajánlatomba, cserébe életben hagyom a nyomorult családod, és a barátaid életét.
-Hát most nagyon elgondolkadtál, de mégis azt hiszem hogy a válaszom NEM, mivel félek hogy a gyerekeim az apjára fognak hasonlítani, ja és még valami, így is életben hagyod a családomat, mivel, én megöllek.- mondta határozottan és Naraku szemében, ami forrt a dühtől. De hirtelen felcsillant benne még valami, egy aduász a kezében amivel összezavarhatja Rheiat.
-Na és mi van az álmoddal, vagy inkább a jövővel???- kérdezte Naraku magabiztosan.
,,-Honnan tudja ez a szemét. Jézusom akkor azt is tudja hogy még nem tudom irányítani. Akkor a többiek nagy veszélyben vannak. A fenébe is.”
-Mi az megijedtél?...Szólj apucinak hátha segít, ja bocs, sajnos ő nem tud.- majd elkezdet ördögien kacagni. Ekkor Rheia lecsukta a szemé és erősen koncentrált.
,, Ez meg mi a fenét művel?” gondolta magába Naraku.
-Inuyasha most meg mit művel Rheia miért csukja be a szemét, mikor ott van tőle egy méterre Naraku meg a nyomorult fia?...-mondta volna tovább Miroku, de ekkor hirtelen Rheia kinyitotta a szemét, alig volt csukva neki 5 másodpercnél.
,, -Nagypapa!!!- kiáltotta Rheia.
-Igen látom, de most mi a baj, használd az erőd.- mondta neki nyugodtan Inutaisho.
-De hogy kell irányítani az erőmet?-
-Koncentrálj erősen arra hogy a kardodba írányísd minden erődet, mikor a nyilat kilövöd akkor is ezt csinálod, de most a kardodra figyelj, és mikor már érzed hogy a maximumra ért csapj le, de vigyázz, mert ez rengeteg energiába kerül, egy ilyen csapásra csak akkor támaszkodj, ha nincs más esélyed, mert lehet hogy ezután már nem tudod folytatni a harcot. És célozz pontosan. Most mennem kell szia. És sok szerencsét. -mondta majd eltűnt
-Szia és kösz.-
Rheia előhúzta a kardját.
-Nos fiam rajtad a sor, mutasd meg mennyire hasonlítasz rám- Haku erre előre lépet , Rheia előtt megállt egy méterre, és ő is előhúzta a kardját. Majd támadásba lendült, Rheia szerencsésen kivédte. Majd ő is neki rugaszkodott, Hakun ejtett egy karcolást, de nem volt súlyos. Ez így ment még egy pár percig. Mind kettőn kisebb sérülések voltak, Haku még nagyon jól bírta, de Rheia már kezdett fáradni, de ekkor eszébe jutottak nagyapja szavai ,,Koncentrálj erősen arra hogy a kardodba írányísd minden erődet, mikor a nyilat kilövöd akkor is ezt csinálod, de most a kardodra figyelj, és mikor már érzed hogy a maximumra ért csapj le, de vigyázz, mert ez rengeteg energiába kerül, egy ilyen csapásra csak akkor támaszkodj, ha nincs más esélyed”.
És így tett nyert egy kis előnyt megállt majd koncentrált a kardra ami kékesen kezdet el világítani. Mindenki megdöbbent, de főleg Naraku. Haku is csodálkozva nézett a lányra, de mégis lenézően. Rheia körül kék lángok kezdtek el világítani, majd egy csapást mért Hakura ami messzire elsodorta és súlyosan megsebesítette eszméletét vesztette, Így Naraku úgy látta jónak ha eltűnnek és így is tettek.
|