2. fejezet: Kagome Ramadar?

-         Mi volt ez?

-         Ne is törődjünk vele, szerelmem.

-         De akkoris… - Inuyasha elindult a bokor felé, majd meglátta az ájultan fekvő lányt. – Hiszen ez Kagome!

Inuyasha rögtön kiemelte a lányt a bokrok közül. Nem ébredt fel, a légzése nagyon lassú volt.

-         Kikyo! Mi történt vele?! – Inuyasha odasietett a lánnyal a papnőhöz.

Kikyo sóhajtva lehajolt és elkezdte vizsgálni a lányt. Ám ekkor hátrahőkölt. Kagoméból óriási fénysugár csapott elő és felemelkedett. Gyönyörű, hófehér ruha lett rajta, néhol igazgyöngy és arany berakással. A fülében és a nyakában szintén igazgyöngyből készült ékszer csillogott. A fején pedig ugyanilyen tiara. Még két kis szárny is tartozott hozzá, emellett a haja is sokkal hosszabb lett. Még hosszabb mint Kikyoé. Amikor a lány földet ért, hatalmas szemekkel nézett végig magán.

-         M-mi történt?

Kikyo még mindig nem akart hinni a szemének.

-         Ez lehetetlen… egy Ramadar lenne?

-         Ramadar? – kérdezte egyszerre Inuyasha és Kagome.

-         A Ramadarok a született jók. Mindenkivel kedvesek és mindenkinek segítenek. Nagyon hosszú életűek, de ha a szívük összetörik abban a minutumban meghalnak. Él egy legenda az elveszett hercegnőről. A vőlegénye még most is keresi, hogy egybekeljenek és együtt uralkodjanak. És amikor a két test először egybeforr a jóság győz mindenek felett. Persze senki nem tudja ki az a vőlegény és, hogy ki a hercegnő. De úgy látom a hercegnő már megvan… - Kikyo hangjában érezhető volt egy kis féltékenység is.

-         Na jó, ez hülyeség… nekem nincs vőlegényem és nem is akarok. Éppen elég nekem Kouga… Sőt már ő is sok. Na én mentem… - ezzel elindult, de a hosszú ruhában alig tudott lépni.

-         H-hogy vőlegény?! És összeházasodnak?! – Inuyashában felment a pumpa.

-         Mi a baj Inuyasha? – kérdezte Kikyo.

-         Ez a legostobább jóslat amit életemben hallottam! – őrjöngött a hanyou.

-         Úgy látom…ez a lány túlságosan is sokat jelent neked. – mondta Kikyo lehajtott fejjel. – Hát ég veled Inuyasha.

A miko eltűnt a fák között. Inuyasha nem foglalkozott különösképpen vele, inkább ment Kagome után.

-         Nevetséges, méghogy nekem vőlegényem… - morogta a lány.

-         Kagome! – futott utána Inuyasha.

-         Mit akarsz?! Menj vissza, nyugodtan romantikázzatok csak Kikyoval! – mondta bosszúsan.

-         Én most veled akarok menni.

-         Na persze! Hagyj engem békén!

-         FEKSZIK! – kiáltott Kagome, mire Inuyasha a földbe ágyazódott.

Inuyasha nem sokat törődött most vele, rögtön felpattant.

-         Kagome! Én nem szeretem Kikyot! – bökte ki Inuyasha, de Kagome addigra már messze járt.