Másolat XIV.
ivicicamica 2007.05.13. 19:36
14. FEJEZET
Kétségbeesetten keresték a kiutat, de nem látták.
- Nos akkor várom az ötleteket – Inuyasha hangja nem csengett túl bizakodóan – A kijutást illetően.
- Varázslat… - Kagome elgondolkodva nézz fel az égre.
- És mégis hogy? – nevet bele a lány képébe Kagura. Egy árva kis mikoval meg egy miko selejttel? Mondhatni biztató kilátások. –a gúnyos hang szinte vágta a levegőt. – Most mihez kezdtek?
- Nekem lenne egy ötletem… De kevesen vagyunk – Miyoko Kagoméra nézz – Nem találkoztatok lent még egy mikoval?
- Senkivel – feleli Sango miközben kitér pár lándzsadöfés elől.
- Én se… - Miroku Shippoura nézz akin látszik, hogy nagyon gondolkodik a kis szellem.
- Akkor nem tudom.
- Miért, mit találtál ki? – a hayanou a lányra emeli arany szemeit.
- Hát. Van egy varázslat, de minimum hárman kellenek hozzá. A lényege kb. annyi lenne, hogy megfagyasztja illetve –spirituális erő nagyságától függően- lelassítja az időt olyan 100-150 méteres körzetben. Ez nem egy tartós varázslat, nem tart tovább 1-2 óránál a hatása, de nem csak ez jár vele. Ha van olyan démon ami a varázs körzetében tartózkodik automatikusan megsemmisül.
- Miért van az, az érzésem, hogy ez így túl ideális? – nézz össze a két miko.
- Hát… Nem annyira ideális, mint mondják. Ha sikerül is akkor is veszélyes. A bibi az egészben, hogy ez a varázslat az életenergiából táplálkozik, és nagyon könnyű annyira túlhajszolni a végrehajtókat, hogy belehallhatnak.
Mindeközben persze nem megy ilyen simán a beszélgetés. Hőseink erejükön felül küzdenek, azért, hogy időt nyerjenek. Semelyikük nem tudja miért és mire várnak, csak tudják előbb utóbb meg fog velük történni a Csoda. Azt, hogy mi fog jönni nem sejtették, de tudták már közel van. Pár perc és itt lesz és segít rajtuk. Addig viszont talpon kell valahogyan maradni. Ki kell bírni a katonák mind elkeseredettebb támadásait. Amik egyre hevesebbek lesznek ahogy érzik uruk türelme fogyton- fogy. Ki kell bírni Kagura kíméletlen pengetáncait, villogó pengék és legyezők elől manőverezni egymást védve. Végül érzik kezdenek sarokba szorulni, egymásnak vetve a hátukat mindenre készen megállnak a katonák gyűrűjének epicentrumában. Erejük és idejük fogy, de nem adják fel.
- Nincs más lehetőség. – Miyoko tudja, hogy a félszellem mire gondol. – Csak ezt tudjuk megpróbálni.
- Akkor sem engedhetem…
- Inuyasha! – Miroku szakítja félbe a tiltakozást – Igaza van. Nincs más lehetőség.
- De akkor sem kivitelezhető – Sango töri le a kezdődő lelkesedést. – Csak két miko van…
- Akarod mondani három – egy hosszú fekete hajú nő tűnik fel a várfalon. Haja lobog, ruhája hangosan csattog a viharos szélben. Mintha az időjárás hőseink lelkeit tükrözné. Hideg tekintetével lenézz a kis csapatra. – És ennyi pont elég. Nem?
|