18.  Fejezet: Pillecsók

-         Sesshoumaru nagyúr! – Rin futott be. A szellemek zavartan szétrebbentek. A csókról ennyit. Nisan elszomorodott a gondolatra.

-         Majd itt folytatjuk – nézett a hayanoura Sesshoumaru.

-         Re-rendben – felelte a lány és igyekezett kilábalni a zavarából.

-         Mi volt itt? – nézett szét a kislány.

-         Semmi- semmi – vágta rá villámgyorsan Nisan.- Mi lett volna?

-         Nem tudom. De nagyon zavarba vagytok – a gyerekszemek őszinte érdeklődést és értetlenséget tükröztek.

-         Nincs semmi baj Rin – simogatta meg a kislány fejét a szellem.

-         Akkor jó. Hogy vagy? – nézett a hayanoura.

-         Köszönöm jobban.

-         Ha meggyógyulsz megint elmegyünk úszni?

-         Persze.

-         De előbb gyógyulj meg teljesen! Ez fontos ám! – édes volt, ahogy gyerekszeretettel, így aggódott.

-         Na te meg menj szépen pihenni – szólt rá Sesshoumaru. – Későre jár.

-         De még csak nyolc óra!!!

-         Erről van szó. Sipricc!

-         Megyek, megyek  - a kislány szomorúan elkullogott.

-         Szegényke – közbe Nisan erejét megfeszítve már ülésbe küzdötte magát. Kicsit megáll a mozdulatban. Pihent.

-         Nem kéne… - nézett rá Sesshoumaru.

-         De fogok.

-         Akkor segítek – karolta át a lány vállát a szellem.

-         Megy egyedül.

-         Nem baj. Nekem így jobb.

-         Nem akarok a terhedre lenni.

-         Nem vagy.

-         Dehogynem. Teljesen tehetetlen vagyok.

-         Ugyanmár – közbe felálltak. Rin már messze járt. Nem látott semmit. – Mit is ígértem? Ja persze… - fejezte be a szellem és megcsókolta a lányt. Nisan kéket, pirosat, sárgát, zöldet, fehéret, feketét, szivárványosat látott. A fák nagyot bukfenceztek körülötte. Érezte ahogy a térdei megroggyannak, kénytelen volt megkapaszkodni a szellem vállába. A férfi kétségesen átölelte a derekát, átvállalva a súly megtartásának nehéz feladatát. Így már valamivel könnyebb volt. Most már csak arra kellett figyelnie, hogy ne vesszen bele az élménybe. Érezte, ahogy vékony vércsík folyik le a száján. Nem az a szűzies romantikus csók volt amit mindig is elképzelt. Tele volt szenvedéllyel, vággyal, testiséggel. De nem volt rossz. Sőt…