Szerelmi háromszögek 2.-A Szív Keresztje
Kiki 2007.09.03. 19:15
Tizennegyedik fejezet +16
14. fejezet: Meztelen ébredés
Amikor magamhoz tértem egy gyönyörű szobában voltam. Az ágy kábé mint két franciaágy egybetolva. Baldahinos volt amit már gyerekkorom óta akartam. A huzat a párnák a függönyök minden vörös volt mint mindig a változatosság gyönyörködtet mi? Láttam egy íróasztalt és egy kis asztalkát körben négy székkel rajta egy hatalmas porcelán váza benne vörös rózsákkal. A váza kínai volt meg öreg is szóval inkább nem nyúltam hozzá. A szoba stílusa olyan volt mint a házé 16. századi. Mindenhol giccs, de azért még szép. Egy széken megláttam a ruháimat és csak akkor kaptam észbe, hogy a takaró alatt tők pucér vagyok habár nem éreztem, hogy megerőszakoltak volna tudtam, hogy Vittorió a felelős érte. Ha ez nem lett volna elég magam mellé néztem és ott volt ő. Békésen aludt és egyenletesen szuszogott. Kicsit megemeltem a takarót és jól sejtettem ő is meztelen volt. Láttam a kemény kis popsiát istenem de szexy volt olyan markolnivaló jó kis segg. Teljesen le vett a lábamról. A háta széles volt csak úgy feszülte rajta az izmaik. Na ilyen testel lehet engem lenyűgözni az már biztos. Így inkább nem reklamáltam és hozzá bujtam. A teste meglepően meleg volt pedig a vámpírok elvileg nappal meghalnak, hidegek és teljesen merevek lesznek, de Vittorió nem ő meleg volt és a bőre olyan puha volt akár csak a selyem ami körbevette a testét. Úgy látszik megérezte, hogy felébredtem mert kinyitotta a szemét és csak úgy sütöttek rám a gyönyörű tengerkék szemei.
-Hogy aludtál?- kérdezte Vittorió
-Jól, de ez szemét húzás volt tőled.
-Az altató? Hát igen tudom és sajnálom is, de azt akartam, hogy velem legyél éjjel is.
-Te hogy tudsz nappal is ébren lenni mármint úgy értem neked nem kéne most halottnak lenned?
-Elvileg igen, de ezen én felül kerekedtem így a nap világa az én szememet már nem bántja.
-Hogy csináltad?
-Sajnálom, de az titok.
-Oké.- beletöröttem hiszen mit érdekel engem.- Jut is eszembe te vetkőztettél le?- háborodtam fel.
- Igen, ne haragudj, de nem tudtam ellenállni a kísértésnek és ha nem haragszol megjegyezném igazán gyönyörű a tested és nincs mit takargatnod.
Egy kicsit felháborodtam, de nem tudtam haragudni rá. Valami megváltozott bennem tegnap este óta. Engedékenyebb lettem Vittorióval szemben. De vajon miért? Mi történik velem ez így nincs jól.
-Nézd Vittorió mennem kell.
-Meg sem kérdezed történt valami az éjjel?- kérdezte csodálkozva.
Eddig ez eszembe se jutott. Mindegy volt végül is mert nem éreztem semmi furcsát a testemen. Azt viszont tudtam, hogy minél előbb el kell mennem innen.
-Jaj ne szivass tudom, hogy nem történt semmi akkor érezném, de a kedvedért megteszem. Szóval történ valami amiről tudnom kéne.
Vittorió a fejét kezébe hajtotta és miközben e karomat cirógatta. A bőre érintése is olyan volt mint a kinézete, selymes.
-Nem, nem történt, de hidd el nem szeretkeznék egy ájult nővel mert én szeretem hallani hogy élvezik a finom halk nyögdécselésüket a halk nyöszörgésüket az apró sikolyokat na és az orgazmus kifejezését az arcukon.
A pofám is leszakadt. Ilyen rohadt konkrétan körbeírni a női orgazmust hát biztos baszott jó lehet vámpírral kefélni, de nem szeretnék trófea lenni úgyhogy inkább elindulok hazafelé.
-Ez szép és jó, de már hallottam olyan esetről, hogy egy csaj szeretkezett a vámpír faszijával és a pasi annyira bedurvult, hogy a csajnak ripityára tört a medencéje és azóta nem is tud járni.
-Én szeretek óvatosan szeretkezni. Jól tudom, hogy a ti kis emberi testetek törékeny, de ki nem szereti a porcelánbabákat?
Az összes kifogásom elfogyott így ideje kimondani a tutit.
-Látszik, hogy sok nővel voltál együtt és, hogy tapasztalt vagy így kimondom kerek-perec. Nem akarok a trófeáid közé tartozni tudom vagy legalább is sejtem, hogy már sok női orgazmust láttál és biztos jól is csinálod, de ha megtenném most egy utolsó lotyónak érezném magam ezek után tükörbe se tudnék nézni.
-Hidd el, hogy tudnál.
Hát nem egy ilyen férjet képzeltem el magam mellé úgyhogy cúgok haza. na szevasztok.
-Vittorió most elmegyek.- jelentettem ki dühösen.
De Vittorió ezt úgy látszok máshogy gondolta mert megragadta a karomat. A torkom a szemben dobogott a szemeimet könnyek égették, de nem hagyom, hogy megtörjön. Magához rántott és megölelt, a csupasz melleim az ő feszes mellkasához préselődött, de csak szorosan átölelt.
-Érzem a félelmed a könnyeid illatát és tudom, hogy még is akarsz és kívánsz, de nem tudom miért állsz ellen nekem. Engedd el magad és élvezd amit nyújtok neked hidd el élvezni fogod.- súgta
Nem tudtam ellenállni a lábam reszketett a térdem remegett a gyomrom görcsberándult és már tudtam, hogy mi lesz a vége ha nem szedem össze magam. Vittorió a nyakamat kezdte csókolgatni és minden csókja célba talált. Majd lassan a keze a mellemre csúszott csak úgy mint a szája. A nyelvével izgatta a mellbimbómmal majd a hasamat csókolgatta és mindig egy kicsivel lejjebb ment és akkor döntöttem el, hogy irány haza. A lábamat áttettem a feje felett és kiugrottam az ágyból és a ruháimhoz szaladtam, de mire odaértem Vittorió már ott is termett.
-Hü ha hát ez bámulatos volt amit csináltál őőő hajat vágattál...
-Miért, miért nem.
Nem tudtam mit mondjak. Már mindent elmondtam
-Már elfogytak a szavak Vittorió.
És éreztem, hogy egy könnycsepp végig gördül az arcomon.
|