4.      Fejezet: A csók

-         És így akadtam össze az első ellenségemmel a versenyen. Már akkor is igyekeztem nem előítéletek alapján dönteni az emberekről. Hát ő nem így volt ezzel, eldöntötte, hogy gyűlölni fog, tehettem ellen bármit, nem változtatott az elhatározásán – mesélte Genkai- a helyzet pedig csak még rosszabb volt, amikor Toguroról volt szó.

-         A mester szerette? – nézett a nőre bociszemekkel Chie.

-         Kit?

-         Togurot.

-         Igen. Sajnos –a nő ajkain szomorkás mosoly dereng.- Na maradjatok csendbe. Folytatom a mesélést.

A lány némán sétált be az arénába. A fonata a lépései ütemére verte a hátát. Gyönyörű volt. A fekete hajú kommentátor lány utálattal méregette:

-         Úgyis elveszted a többiek fogják megnyerni összesítésben. Annyira gyenge és béna vagy. Szerinted annak az adonisnak egy ilyen kis fruskára van szüksége? Szűzribanc. – sziszegte a fogai között.

-         Mi vagy te macska vagy kígyó? – kérdezte leereszkedően az ócsárolt.

-         Pfh… jé ott jön Toguro! – erre a két lány egyszerre nézett a bejárat felé. – Szia Toguro!

-         Öhm… hello – felelt tartózkodóan a férfi.

-         Szia Toguro! – mosolygott rá Genkai.

-         Szia! Jól aludtál? – nézett kedvesen a lányra. Nira persze ettől nem adta fel.

-         Te! Toguro! Nem lenne kedved este feljönni hozzám?- kérdezte a fekete hajú bombázó.

-         Nem. Bocs. –felelte a férfi.

-         Persze, még egy nőt se mernél megcsókolni, nem hogy megmutatni neki milyen férfi vagy –provokálta a kommentátor lány, majd elkerekedett szemekkel bámult. Toguro szó nélkül Genkaihoz lépett és megcsókolta. A lány, csak dermedten állt nem ellenkezett. Tudta miért csinálja a fiú, nem volt ellenvetése, ha ezzel be lehet fogni Nira száját. – Ti… Ti együtt jártok? – a lány meglehetősen értetlenül nézte a párost, bár Genkai szerint nem butábban, mint máskor.

-         Szerinted?  - válaszolt kemény hangon a megcsókolt.

-         Bocs, nem tudtam – nézte őket. Bár gondolatban már azon morfondírozott, hogy, hogy csábítsa el a barátnőjétől.  A zöld szemek haragosan villogtak, ahogy elsétált az emelvényéhez. Kihúzta a széket, de még idejében utána nyúlt a farkával, hogy az ne csapódjon a falnak

-         Öhm… csak miatta ugye? – nézett a férfira Genkai.

-         Haragszol? – kérdezett az vissza.

-         Nem, ha ettől befogja nem. Kész vagyok a nyugalmamért áldozatokat hozni. – ezek után a Toguro inkább lenyelte, amit mondani akart. A lány látta ezt rajta, de nem erőltette, ha akarja majd elmondja. Addig is a versenyre kell koncentrálni.