12.    Fejezet: „Az első csók”

          Az este gyorsan eljött. Hiei már egy félórával előbb ült a tengerparton és nézte a zubogó vizet. Érezte ahogy a tenger ütemesen csapkodja a lábát. Lépteket hallott. Hátranézett és meglátta a lány lábát. Átnézet a válla fölött és végigmérte a lányt, jól nézett ki. Kellemesen kiemelte az alakját a skótkockás miniszoknya a piros garbó és a piros lábszármelegítő. Odalép a fiú mellé. Megajándékozza egy sugárzó mosollyal és leül mellé.

-        Hát itt vagyok.

-        Igen. – Hiei még mindig nem tud betelni a látvánnyal. – Jó… Jól áll ez a ruha.

-        Köszönöm. Mi volt a baj délben?

-        Ja… semmi. Csak… Rosszul lettem. Tudod keveset aludtam a tegnap este után. Megártott.

-        Na igen. Elég vad buli volt – visszaemlékszik a lassúra a fiúval. – Miért is táncoltunk mi?

-        Fogalmam sincs. De jól táncolsz.

-        Kösz. – kis szünet után hozzá teszi – te is. –odanézz és látja, hogy a fiú száján tőle szokatlanul félmosoly dereng. Elnézi a mosolyt. És arra gondol, hogy milyen jól is nézz ki így.

-        Gondolom végigpiperézted miattam a délutánt.

-        Nem szoktam piperézni.

-        Aha – piszkálja a lányt- akkor hogy lehet hogy egy árva karika sincs a szemed alatt a tegnapi után?

-        Talán meglepő de én éjjel aludtam.

-        Hiszi a piszi… - folytatta volna, de a csipkelődés meghozta az eredményét, a tengerben landolt. Arra viszont még pont volt ideje hogy elkapja a lány karját és magával a vízbe rántsa. Nevetve estek bele az alig pár fokos sós vízbe.

-        Piszok – a lány lefröcsköli, a szellem érzi, ahogy a szájába tör utat a tengervíz. Ő se hagyhatatta magát.

          Nagy vízi csata kerekedett ki az egészből. Egyszer csak -hála egy különösen nagy hullámnak- mindketten a víz alá kerültek. Ázottan, prüszkölve robbantak fel levegőért. Észre se vették hogy milyen közel kerültek a másikhoz. Amikor kinyitották a szemüket az orruk alig pár centire volt a másikétól. Zavartan kapták el mindketten a tekintetüket majd újra összenéztek. A fiú szája egyre közeledett a lányéhoz, aki nem húzódott el. Végül hosszú-hosszú másodpercek múlva a szájuk összeért. A fiú lassan alaposan vette birtokba a lány száját. Nira kábán ölelte át a szellem nyakát, Hiei is az élménytől zavartan, lassan, óvatosan csúsztatta a lány derekára a kezét. Nem érdekelte őket a hideg és a víz csak csókolták egymást.