1.     Fejezet

          A következő amiről mindenki tud, hogy Hin Leonnal, San pedig Yurival indul el valahova.

          „Késelés ide, késelés oda ez azért szerintem is túlzás, hogy nála kell laknom… Bár még jó is kisülhet belőle.”

          Hin fejében kavarogtak a gondolatok. Nem tud mit kezdeni a fiúval. Kiábrándultan a pasikból, szerelembe esni első látásra… Nos valljátok meg titeket is összezavart volna.

          Eközben San jobban boldogul:

-        És miért lettél artista? – kérdőn tekint Yurira miközben a füle mögé tűri a haját.

-        Apám is az volt-elég kurta válasz…

-        Tőle tanultál?

-        Igen.

-        És miért feszélyez ennyire ez a téma? – teszi fel mintegy mellékesen a kérdést.

          A kocsi halkan fékez egy piros lámpánál, a motor brummogása elhal, ezért hallani lehet a fiú halk sóhaját:

          - Meghalt egy mutatvány közben.

          A lány már bánja, hogy feltette a kérdést, tudja, hogy fájdalmas téma az ilyen mindenkinek.

          - Részvét és sajnálom, hogy felhoztam a témát.

          - Semmi baj. Nem tudhattad és én se sajnálom. Már nincs mit. Na           mindegy. Mesélj! Hogy történt az incidens?

          - Oh, hát az bizony egy hosszú történet. Biztos vagy benne, hogy hallani           szeretnéd?

          - Igen.

          - Nos akkor dőlj hátra kényelmesen. Hosszú story lesz – kinézett a           narancsos fényben fürdő égre és eszébe jutott milyen hosszú napja volt.           És az is, hogy most milyen hosszú mesét fog előadni.