III. fejezet: Utazás a múltba

Az utcán nem látta őket, de észrevette amint Kagome bemegy a szentélybe. Utána ment, kinyitotta az ajtót. Látta ahogy testvére eltűnik a kútban.

-         Kagome! – kiáltott és lenézett.

De már csak a kút üres fenekét látta pár csonttal. Nem sokat tétovázott, ő is beleugrott. Arcát lágy szellő csapta meg, majd a szokásos kékes-lilás fény.

-         Áú… - nyögött fel, miközben hasra esett. – Mi a fene történt? – közben felnézett és nem a szentély plafonját látta, hanem a kék eget.

-         Sajnálom, hogy késtem… de a nővérem érkezett meg Amerikából és ki kellett mennem elé. – hallotta Kagome hangját.

Inuyasha közben elkezdett szimatolni.

-         Mi a baj Inuyasha?

-         A kút felől… Kagoméhoz hasonló illat árad.

Erre mindannyian a kút felé néztek, ahonnan nagy nehezen kikászálódott Keiko.

-         Kikyo?! – kiáltott fel Miroku, Sango és Shippou.

Ugyanekkor Kagome is felkiáltott.

-         Keiko? Hogy kerülsz ide? És hogy jöttél át?

-         Öhm… csak utánad ugrottam, amikor láttam hogy beleesel. Hol a fészkes fenében vagyunk?

-         Nos, ez egy hosszú történet. A Középkori Japánban vagyunk. A kút időkútként működik… - és ezzel Kagome elmesélte az egész történetet.

Hogy miért vannak itt, mit keresnek. Majd bemutatta a nővérének a barátait.

-         Nos, Inuyashát már ismered. Ő itt Sango, Shippou, Kirara és Miroku.

Ekkor a szerzetes Keikohoz lépett és megfogta a kezét.

-         Mond csak, lennél a gyermekeik anyja?

Keiko pár percig csak pislogott, majd egy óriási pofonnal jutalmazta a perverz szerzetest.

-         Én sem csináltam volna szebben. – mosolygott Sango.

-         Nem azért, de itt nekem valami büdös. – szólalt meg Inuyasha aki csendben ült eddig. – Átengedte a kút, és ráadásul úgy hasonlít Kikyora, mintha ő lenne a reinkarnációja. Pedig tudjuk, hogy Kagome.

-         Inuyashának igaza van. Beszélnünk kéne Kaede anyóval. – szólt közbe Sango is.

-         Rendben, akkor menjünk. – mondta Kagome és elindul a falu felé.

Mindannyian beléptek az anyó kunyhójába. Kaede pont egy kenőcsöt készített. Amikor meglátta Keikot lebénult.

-         Sakura?

A többiek csak pislogtak.

-         Kaede anyó, ő itt a nővérem Keiko. Valahogy átjött a kúton és szerintünk úgy hasonlít Kikyora mintha ő lenne a reinkarnációja. Ezért eljöttünk hozzád, hogy megkérdezzük mi folyik itt. – szólalt meg Kagome.

Kaede elmosolyodott.

-         Ne aggódjatok, neki semmi köze Kikyohoz. Illetve valamennyi van, az előző életéből.

-         Az előző életéből? – kérdezte Miroku.

-         Igen. 100%-ig biztos vagyok benne, hogy ő Sakura reinkarnációja

-         Ki volt az a Sakura? Én még soha nem hallottam a nevét Kikyotól, sőt nem is találkoztam vele. – szólalt meg Inuyasha.

-         Persze, hiszen mielőtt Kikyo találkozott veled, Sakura már évekkel azelőtt meghalt.

Erre néma csend lett és mindenki Kaede anyóra figyelt.